The Great Giana Sisters [C64 TESZT]

Pozitívum

Az pontos ugrándozás kitanulása mellett egy bibi piszkált igazán: Mire jó a nagyobbá varázsolós POWER UP, ha a karakter ugyanúgy beadhatja a kulcsot, mint alapállapotában? Értem én, hogy nem másolhatták le egy az egyben a Super Mario Bros –t, de ez a játék a maga idejében irtózatosan nehéz volt! Bevallom őszintén, nem magamtól jöttem rá az összes akadály legyűrésére. Copypartykon, vagy a COV –ból informálódtam a buktatók legyőzéséről. Ha nem járok utána, úgy több, mint valószínű a YouTube megjelenéséig szenvedek a sárkányon átesős trükkel. Ennél már csak a Mayhem in Monsterland utolsó pályája volt durvább! Szenté avattuk a haverok körében azt, aki a ’90-es években action replay kártya és olcsó trükkök alkalmazása nélkül végigcsinálta.
Ami még kiakasztólag hathat Giana –ékkal kapcsolatban, hogy hősnőnk kicsit lassan indul el. Ez hosszabb távon mozgásnál nem volna probléma, ám a folyton-folyvást megálljt parancsoló terep eléggé felb@aszhatja az embert, mert a szakadékok fölötti, vagy platformról platformra való ugrándozásokat nagyon ki kell centizni.

Negatívum

Az elmúlt évek során bármilyen lelkes Giana folytatás ütötte fel a fejét C64 -en, nálam mindig ez maradt a favorit, kiváltképp a második rész elrettentően ható jeges pályái után, amik tiszta horrorrá tették az óvatos közlekedést. Számomra a legnagyobb pozitívum e stuffal kapcsolatban a zene (az alaphangulat miatt folyamatosan azt hallgatom e teszt megírása közben). A C64 fanok szemében élő legendának számító Chris Hülsbeck a játékmenetbe még több vidámságot, izgalmat hozó, végtelenségig hallgatható aláfestést komponált, mely modern köntösbe öltöztetve ugyanolyan masszívan megállta a helyét mind a DS verzióban, mind a Twisted Dreams –ben. Persze az csak idegesítő prüntyögésnek fogja betudni, aki az ősidőkben nem volt oda, meg vissza a chiptune slágerektől, netán még világon sem volt, vagy olyan ifjú játékos, aki ismeri csak nem fogadja el, mert a nagyzenekarok meg a shaderek világában nőtt fel és már az is kiakasztja, ha az egyik szobában textúra a pókháló. De az az igazság, hogy az a negyedik boss legyőzése után senki nem tud a zenére koncentrálni, hisz onnantól a játék rettentően nehéz lesz.
Hanghatások is rendre célba találnak, bár nem értem miért nyúlták le a Mario –ból a ráugrós/leütős hangefektet. Pont abból nem volt raktáron, vagy mi a szösz?
A lassú elindulás ellenére korrekt és kézre álló irányítással van dolgunk. Giana elsőre felugrik oda, ahova szeretnénk, addig megy, amíg engedjük neki, nem rohan bele egyik szakadékba sem.
A The Great Giana Sisters az én Super Mario Bros-om. Noha csak egy klón, de tudott a minőségi munkáról árulkodó újdonságokat mutatni, hogy a tisztes koppintásnál többnek tűnjön. Nintendo élménnyel megbolondított vérprofi platformer, sőt játéktörténeti mérföldkő, a C64 –re megjelent társaihoz mérten, brutális tartalommal (több játékos móddal), kedves kis sztorival, fantáziadús helyszínekkel, a lehetőségekhez és a korhoz mérten szép animációkkal ravasz ellenségekkel, komoly újrajátszhatósági faktorral rendelkezik. Még ma is ámulatba ejt, hogy mennyi mindent szuszakoltak bele a szoftverbe! Nem hibátlan, több bosszantó kis hülyesége van, de ezek eltörpülnek a pozitívumai mellett. Nem képesek kizökkenteni a gamert a rengeteg élvezetes játékóra alatt (bár meg kell izzadni azért a rohadt gyémántért).

Összegzés

Ez az első felvonás hiába kiköpött Super Mario Bros, szerintem (és most lehet megkövezni) felépítésében jobb annál és friss ötleteket is felsorakoztat. Nem túl könnyű, azonban kellő türelem és rutin mellett nem áll fenn az elakadás veszélye. A pályák, az ellenfelek támadási szokásai megtanulhatók. Az a fent említett két negatívum nem oszt, nem szoroz. 1987 -ban végre kaptunk egy olyan mókát, ami némileg vigaszt nyújtott a Mario -zni akaró, NES -el nem rendelkező gamereknek. Megboldogult fiatalságom egyik maradandó élménye volt, mikor újra és újra végigtolhattam, ami pedig a legfontosabb számomra, hogy mai szemmel nézve is olyan, mint az a The Great Giana Sisters, amelyikre emlékszem. Nosztalgia szempontból remekül teljesített.

Egy kérdés viszont a mai napig foglalkoztat: Mindenütt 1db N –nel jegyzik a csajok nevét, még a játék alatt is, de az introban a pályaelemekből felépített névben 2db N van. Erről tudtok valamit?

 

infobox értékelés the great giana sisters c64

 


Oldalak: 1 2 3 4

Értékeld a játékot

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (7 szavazat, átlag: 5,00 / 5)
Loading...

10 hozzászólás

Minden hozzászólás 1 COIN -t ér. Gyűjtsd a COIN -okat, mert többek közt a nyereményjátékokban való részvételhez is szükséged lehet rájuk!

  • Battlelord adatlap-képe
    Battlelord [ 112 ] [] 2015-10-10
    0
    0

    Még néhány pontosítás a cikkhez:

    Az eper a leghasznosabb powerup, hiszen attól fog célzatosan lőni Giana. Ez volt az egész játék legfontosabb újítása Marioval szemben. A dupla villám annyiban tér el csak az egy villámtól, hogy visszapattanós labdákat küld. Ennek és a bombának nem sok gyakorlati haszna van, bár a 40 pályás Giana verzióban megoldották, hogy a bomba mindent robbant.

    A másik pedig, hogy a sárkány az utolsó pályán nagyon gagyi, mert egyszer csak eltűnik, ha megjelenik hátul a gyémánt. Amúgy nem okád az tüzet sem, igazából a 2 miniboss egyáltalán nem fejlődik, ez a játék talán legnagyobb hátránya.

    • CyberBob adatlap-képe Admin
      CyberBob [ 1504738 ] [fiú] [Alapító] 2015-10-10
      0
      0

      Nos, akkor én nem tudom milyen verzióval játszhattam, mert nálam a minibossok gyorsak voltak és a sárkányok mind tüzet okádtak. Ez nagyon érdekes. A többi információt köszönöm.

  • Battlelord adatlap-képe
    Battlelord [ 112 ] [] 2015-10-10
    0
    0

    Gianat pont ugyanúgy kezdtem játszani és imádtam meg, amiért te, úgyhogy nekem ez a cikk nagyon szívet melengető! Azóta emulátorokon sokat játszottam persze Mario játékokkal is, de Giana nekem az alap. Ma már a vanilla verzió annyira nem bejövős, mert túl könnyű, főleg billentyűzettel (a joystick borzalmas volt!), de a különböző hackek nagyon tetszenek, különösen a Frankies Horror Trip és a Knibble Girls. A Giana Sisters 2 40 pályás verziójával nekem az a bajom, hogy túl nehéz, legalábbis ha nem örökélettel akarod tolni.

    A Giana’s Return nekem valamiért veszettül nem tetszett, nagyon steril, lélektelen az egész játék. A DS verzió viszont annál jobb, OK, hogy könnyű, és sokáig (nagyon sokáig) nem történik benne semmi, de maga a zene, amit ott Fabian del Priore jegyez, és a grafika, amely egy Pikomi nevű tagé eszméletlen hangulatot adnak. Kétség kívül sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle.

    A Twisted Dreamsről az a véleményem, hogy konkrétan szörnyű. Persze lehet benne sok mindent méltatni, de ez nem Giana Sisters. Ha Armin bácsi nem halt volna meg, ez ebben a formában nem jöhetett volna így ki. Egy sündisznóval vagy egy mosómedvével vagy egy napszemüveges gördeszkás suhanccal talán, de Giana IP-jét nem kellett volna meggyalázni.

    • CyberBob adatlap-képe Admin
      CyberBob [ 1504738 ] [fiú] [Alapító] 2015-10-10
      0
      0

      A Giana Sisters 2 jeges pályái több joystickomat is kikészítették. Máig nem tudtam befejezni, de szerintem nem is fogom. A DS verzióban a zene valóban lenyűgöző (sokat hallgattam Youtube-on), főleg a felszín alatti pályáknál (https://www.youtube.com/watch?v=KL_CDeVe7BY). Azonban a DS verzióval az volt a legnagyobb bajom, hogy elsőre végigvittem. Szerintem Giana’s Return minőségéből a nem odaillő muzsika sokat levesz, de ettől függetlenül elég tisztességes munka (elég nehéz). A Twisted Dreams meg konkrétan azért tetszik, mert mertek valami újba belevágni, ami egyáltalán nem hasonlít a Mariora és fantáziadús, persze a The Great Giana Sisters közelébe sem ér.

  •  adatlap-képe
    1tom [] 2015-09-15
    1
    0

    Igen, nem volt túl nehéz végig vinni, a C64-es változat sokkal nehezebb, egy kicsit gagyi érzetem volt amikor játszottam vele DS-en, számomra kissé összedobottnak is tűnt. Amiga-n viszont kimaradt, helyette Jim Power volt a sláger és a Turrican 2-3.

    • CyberBob adatlap-képe Admin
      CyberBob [ 1504738 ] [fiú] [Alapító] 2015-09-15
      1
      0

      Úgy tudom Amiga-ra a C64-est vitték át. Elvileg hivatalos port, de én úgy tudtam, hogy nem. Nekem nem volt meg. A Turrican-t én is toltam Amiga-n, meg a Prince of Persia-t, amíg meg nem jelent SNES-re. Két nagy Amiga-s kedvencem még a horrorisztikus Darkseed és a The Chaos Engine volt. Ez utóbbit ha nem otthon, akkor a suliban toltam PC-n.

      •  adatlap-képe
        1tom [] 2015-10-05
        1
        0

        A Darkseed kivétel ezek a játékok Nekem is megvoltak. A The Chaos Engine nem volt egyszerű játék, sok szenvedés árán sikerült végigvinni.

        • CyberBob adatlap-képe Admin
          CyberBob [ 1504738 ] [fiú] [Alapító] 2015-10-05
          1
          0

          Igen, a The Chaos Engine-t az első pár alkalommal még ketten is nehezen vittük végig. Amiga-ra még a Rick Dangerous sem piskóta. Sokszor rákényszerültem a térképrajzolásra, amire természetesen tökéletes volt a matekfüzet.

  •  adatlap-képe
    1tom [] 2015-09-01
    0
    0

    Régi nagy kedvenc. C64-en sokat játszottam vele, de Amiga-n kimaradt. Nem olyan régen NDS-en játszottam vele. Furcsa azért, hogy kiadták DS-re főleg azért, mert Mario konkurencia 🙂 .

    • CyberBob adatlap-képe Admin
      CyberBob [ 1504738 ] [fiú] [Alapító] 2015-09-01
      1
      0

      Na igen, ez számomra is egy érthetetlen paradoxon, ha arra gondolok, hogy a Nintendo mit meg nem tett, hogy betiltsák a ’80-as években. Nekem a DS változat csak azért nem tetszett, mert sokkalta könnyebb az eredetinél, viszont a háttérzenét csodálatosan felújították.

Be kell jelentkezni a honlapra egy hozzászólás beküldéséhez.