Outlander (alias MAD MAX 2: The Road Warrior) [SNES TESZT]

outlander mad max 2 the road warrior snes teszt1

Ismét nyakunkra telepedett a gatyarohasztó nyár, amit általában a “pihenés idejének”, vagy “vakációnak” hívnak, pedig tudjuk jól, hogy ha az évnek ezen dög meleg időszakára nem pécézünk ki magunknak egy trópusi szigetet koktéllal, függőággyal, meg bennszülött lányokkal, vagy legalább egy megfizethető balatoni menedéket, ahol lógathatjuk lábunkat a tó kristálytiszta vizébe (melynek lágy hullámain néha egy-egy félig elrohadt hal sodródik tova), akkor a hűsítő ősz beköszöntéig vámpír módjára bujkálhatunk a szemgolyónkból nedvességet kiszürcsölő napfény elől. Tök fölösleges naponta tízszer rákukkantani az időjárás előrejelzésre, a közeljövőre beígért záporokkal járó enyhülés mindig odébb tolódik, mintha sosem akarna bekövetkezni! Lassan már azt is elfelejtjük, milyen érzés lehet izzadás nélkül egy helyben ülni!
Nyomott a levegő, eső, szél nincs, torkunkat kaparja a szárazság, a szmog viszont baromi szép szürkére festi az ég alját. Kakaóra tekert ventilátorok mellett számoljuk a perceket a tűzgolyó hanyatlásáig, hogy a hőt sugárzó falak börtönéből végre valahára útra kelhessünk az átforrósodott aszfalt fűtötte város utcáin és áteshessünk az olyan szokásos formaságokon, mint a drága asszonykánk bevásárlócetlijén szerepelő cuccok megvétele, a csekkbefizetés és más ügyes-bajos dolgok intézése.
Ebben az agypirító okádék hőgutában (sosem értettem miért hívják “jó időnek”) nekem már a gondolkodás sem megy, így jobb híján b@szom a rezet, ami egyet jelent a magazinunk wanted listáján szereplő produktumok utáni kajtatással. A külső szemlélőknek bizonyára marha jó időtöltésnek tűnő “gyűjteménybővítősdi” azonban nem fenékig tejfel! E projektem többször félbemaradt az évek során, mert hol a pénzhiány köpött a levesbe, hol az addig felhalmozott kincsek elpasszolására kényszerültem, hol a segítőkész haverról derült ki, hogy egy lehúzós kis haszonleső, akinek volt képe a bagóért megvett cuccot az eredeti ár többszöröséért eladni nekem. Mégis a legkiábrándítóbb az egészben beismerni, hogy az idő múltával a hiányzó darabok összevadászása orbitális nyűggel jár!
Kis hazánkban egyszerűen képtelenség hozzájutni elfogadható állapotú retro stuffokhoz/konzolokhoz reális áron. Hiába, nem olcsó mulatság a klasszikusok iránti éhség csillapítása, mikor az egyik legnagyobb aukciós oldalon (nevet nem írok, mert az “üzleti jó-hírnév megsértése” humbuggal rám szállak a jogászpalánták) a leharcoltaknál hajszálnyival szebb passzban lévő példányokért gyakran a mai új játékok/konzolok árát képesek elkérni.outlander mad max 2 the road warrior snes teszt2

Mondjuk nálam e drágalátos aukciós oldal eleve tiltott zóna mióta az egyik kedves ismerősömet az én hibámból jól átb@szták (megkértem  néhány GameBoy kiegészítő tartalmazó pakk megvételére, erre a legfontosabb/legértékesebb alkotóelem nélkül adta át a futár). Szerencsétlen ismerősöm hiába próbálta alátámasztani bizonyítékokkal az igazát, az ügyintéző hölgyemény (nevezzük mondjuk Natasának) többször elhajtotta azzal, hogy ez ügyben meg van kötve a kezük. A problémát a károsult jelezze a terméket eladó illetőnek (Tehát annak a személynek, aki kiröhögte és számtalanszor lerib@ncozta a vevőt!). A pofám leszakad! Persze én vagyok az IQ bajnok b@romállat, hisz pénzmag befektetése, meg fölösleges görcsölés nélkül kb. 2 perc alatt minimum 100 stuffot guglizhatnék össze a PC -mre! Manapság ugyebár a szoftveres emuláció a jövő zenéje, ám ez részemről a valóság közelébe sem ér! Egy ismertebb újságíró szavait idézve: „Azt az atmoszférát, ami a valódi hardware-t és software-eket lengte körül, emun nem lehet reprodukálni”.
Számomra valóság az, mikor kazetta formájában megragadhatod az áhított programot, mint Indiana Jones azt az aránytalanul nagyfejű aranyszobrot a Frigyláda fosztogatóiban… mikor trófeaként villogtathatod a polcodon és büszke, jóleső érzés fog el valahányszor rá irányul a tekinteted… mikor egyetlen extra élethez órákig tartó lövöldözés árán gyűjthetsz elég pontot… mikor 1 (max 3) életet kapsz, nincs checkpoint és jobb esetben is csak akkor adnak pályakódot, ha épp bőrrel átvergődsz a szadista állat fejlesztők kreálta halálcsapdán azzal a kikopott joystickkal, amit megannyi földhözb@szás után vagy két tucatszor megragasztottál és hálás imát morzsolsz el, ha a legnagyobb sz@rban nem hagynak cserben az érintkezői… és még sorolhatnám!
Talán ezért néznek mazochistának a “mai fiatalok”, pedig a mekkora élmény volt a haverokkal egymás rekordját megdönteni azokban az ősidőkben, mikor a magnókazik ceruzával való visszapörgetése hozzátartozott a mindennapi zenehallgatáshoz! E retro iránti kiolthatatlan vágy rovására írható, hogy tavaly ez idő tájt, egy verőfényes szombat délelőttön belefutottam a wanted listám legeslegeslegbeszerezhetetlenebb darabjába. Lássuk csak, hogy is történt?outlander mad max 2 the road warrior snes teszt3b

A maglódi Auchan -ban tett kora reggeli körtúrám végeztével valami különös indíttatástól vezérelve a 161 -esen kötöttem ki,  hogy kitérőt tehessek a Bakancsos utcai piac felé. Gondoltam már csak azért is érdemes terepszemlét tartani, mert ad1: több évtizede jártam ott utoljára és a bolhapiacozás kitűnő szombat reggeli programlehetőség a magamfajta okleveles kütyümolynak, ad2: talán szembe jön a szerencse és találok “szuvenír” gyanánt egy, a küllemében elektromos WC pumpát idéző konzolos relikviát, ami 10 góliátelem benyeléséért cserébe Super Mario melegecske hangján elcuppogja lengyelül a bangladeshi himnuszt, és amit az életem hátralevő részében a szekrény aljába, vagy tetejére elsuvasztott kartondobozban tárolhatok. Legnagyobb bánatomra megérkeztemkor nem az emlékeim lapjaira vésődött kép fogadott.
A Flamingó vásárpark csak a nevében lett flancosabb elődjénél. Hiányzik belőle a nyüzsgés, az élet, a bőség zavara. Igaz, 25 évvel ezelőtt a többséget a nyugatról beáramló cuccok (meg az agyonmásolt VHS kazetták) vonzották oda. Ebből kifolyólag manapság mi okunk lenne kijárni? Talán mert a bolhapiacozás többről szólt a plázás shopppingolásnál; órákig lehetett a végtelenségbe nyúló kínálatot átválogatni/kipróbálni, árusokkal eszmecserét folytatni, csereberélni és a két mazsolázás közé beékelt “pihenőkben” elugrani a helyi bádogbüfék valamelyikéhez hot dog -ot/sült kolbit betolni gagyi mustárral, uborkával és vizezett ketchuppal. A plázákban azon kívül, hogy minduntalan a vevők seggében van az uborkaképű eladó, már akkor is pofákat vág, ha 1 percnél többet vacillálunk. Szinte a homlokára van írva: “HA CSAK NÉZELŐDSZ, AKKOR HÚZZ A PICS@BA A BOLTBÓL!”
Abban a mára már lassan teljesen feledésbe merülő világban csillionyi újdonsággal kecsegtettek a hétvégék és nekem az volt a küldetésem, hogy ezen prédák megtalálása reményében rójam a vásárlók hömpölygő forgatagától járhatatlanná vált sorokat (szigorúan délig, hogy időben hazaérhessek a 12.45 -kor kezdődő G.I. Joe kommandóra). Mindeközben a 150-200 Ft -os lengyel, “Euro Star” márkajelzésű kalózkazettákat árusító helyi lemezlovas,  Dr. Alban -tól az It’s my life -ot, Kaoma -tol a Labanda -t, Marky Mark -tól (alias Mark Wahlberg) a United -et meg 3-4 másik disco slágert üvöltetett zárásig a vajszínű Ladájára felállított hangfalakból.

Ezzel szemben milyen förmedvénnyel néztem szembe tavaly? Nem sokan lézengtek kint rajtam kívül és ugyanennyire pangott az eladásra szánt portékák száma. Agyonkarcolt PS2 -es lemezeken kívül nagy büdös semmit találtam! Mikor aztán sarkon fordulva, célirányosan a kijárat felé indultam, megakadt a tekintetem egy régi Orion Kolibri televízión árválkodó világoskék szennyes kosáron. Nem a szexi kosár keltette fel a figyelmem, hanem annak tartalma! Ahogy lassított felvételben közelítettem felé, egyre vadabbul vert a retro videojátékokért rajongó szívem. Sosem gondoltam volna, hogy néhány kilónyi ömlesztett LEGO, leharcolt pornó DVD és egy Tesla B42 -es orsós magnó szerelmetes öleléséből a SNES -es Outlander -t fogom kiemelni… jobban mondva csak próbáltam volna kiemelni a ráolvadt cukormázból (talán méz), amely masszívan összetartotta az egész hóbelevancot, mint a szúnyogot a megkövesedett gyanta a Jurassic Parkban (bár az nem büntette hígító szaggal a bámészkodókat).
Majdnem ott hagytam az egészet a fenébe, de a vállamon üllő kisördög a fülembe súgta, hogy a ’90 -es években az ilyen kaziért odaadtam volna a legféltettebb Skeletor figurám fejét is, és ez erőt adott a helyzet átértékeléséhez (meg a gyomorgörcs legyűréséhez). Mézes mázosan megkérdeztem a kávédaráló hangú asszonyságtól, hogyé’ adná. 2000 Ft -ot kért érte, amire én rábólintottam, mondván akkor viszek mindent, ami hozzáragadt… Végül 500 Ft -ban állapodtunk meg. Mission Acomplished!

Furcsa módon a piacokon tett expedíciókkal kapcsolatban született mítoszok egyike aznap igazolódott be számomra, miszerint a leglepukkantabb, legordenárébb mocsok értéket rejt! Talán mert a finnyásabb gyűjtők ezt a “részleget” messziről elkerülik. Szutyok ide, szutyok oda, a kaziba nem szivárgott bele komolyabban a bűzlő massza, szuper! A lényeg, hogy otthon az alapos suvickolást meghálálva életjeleket mutatott, a többi smafu! Így visszagondolva kettőnk találkozása olyan nagy horderejű dolog volt, hogy a SNES bekapcsolásakor néhány másodpercre lelassult körülöttünk az idő, pedig ha tudtam volna, mi vár rám…outlander mad max 2 the road warrior snes teszt4

Ennyi felvezetés után megragadom a lehetőséget és a Nosztalgia Hullámvasútról lepattanva kanyarintok is egy tesztet róla, had érezze át a MAD MAX rajongók népes tábora sörösdobozösszeroppantó csalódásom!
Ne aprózzuk el, kezdjük az elején, 1990 -ben. Míg én a kávé ízű Bat Man-es csokikat faltam a Mindscape elköveti első MAD MAX címmel fémjelzett (repetitív, hajtépően nehéz, középszerűnek jóindulattal nevezhető sz@r) játékát NES -re, mellyel gigantikus méretű tőrt döf a franchise szívébe, azonban a széria rajongóinak körében tett totális leszereplésük nem viseli meg őket és műhelyük üstjében rövidesen összerittyentik a tavasz nagy dobásának szánt, 16 -bites konzolokat megcélozó folytatást. 1 bibi van csupán: Mindezt Warner Bros. beleegyezése nélkül kívánják tető alá hozni, bízva a kiadótó jóindulatában, hogy  majd utólag zöld utat ad a MAD MAX név alatti forgalmazására.
Nem tudni milyen indíttatásból döntöttek e merész húzás mellett. Talán titokban felbéreltek egy kókler jósnőt, kinek a Kínából importált varázsgömbjéből kiolvasott tanácsait megfogadva láttak munkához, vagy csak szimplán elszálltak maguktól a skacok. Mindenesetre jól megszívták, mikor a kész programmal kilincseltek a Warner -nél, ugyanis az előző (balul sikerült) produktumuk után a kiadónak megrendült a bizalma a Mindscape játékai iránt. Nem csak elpártoltak a projekttől, a jogok használatát sem engedélyezték.
Mit tesz ilyenkor a saját ördögi tervébe belebukott csapat? Hmmm, lássuk csak… George Miller önálló, ugyanakkor zakkant univerzumot teremtő klasszikusának masszív váza köré hangyányit megváltoztatott grafikával, a MAD MAX -re utaló jellegzetességek kukázásával, a cím Super Road Warrior -ról a hasonlóan érdekesen csengő Outlander -re való keresztelésével építkeztek és voilà, tálalhatóvá tették saját nukleáris katasztrófát idéző IP -jüket, melynek a cukor és citrom mentes limonádé receptjével egyenrangú (meglehetősen klisés) története minimálisan függ össze a film cselekményével. Ettől függetlenül én nem bírtam nem a Miller világát kiszélesítő spin-off-ként tekintek rá.outlander mad max 2 the road warrior snes teszt5


Oldalak: 1 2 3 4 5

Értékeld a játékot

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (7 szavazat, átlag: 4,86 / 5)
Loading...

2 hozzászólás

Minden hozzászólás 1 COIN -t ér. Gyűjtsd a COIN -okat, mert többek közt a nyereményjátékokban való részvételhez is szükséged lehet rájuk!

  • NESnerd adatlap-képe
    NESnerd [ 106 ] [] 2016-07-21
    0
    2

    “a leharcoltaknál hajszálnyival szebb passzban lévő példányokért ”
    Az az én metroidom volt és hibátlan darab. Többet fizettek érte végül, mint amit vaterán kértem. Ami azért jelzi, hogy mennyire érdemes a témakörben tett fejtegetéseidet komolyan venni.

    Nem célszerű egy platformra hozni a Bakancsoson 500 HUF-ért kikukázott Outlandert (ami egy ritka szar játék) egy makulátlan állapotú Metroiddal.

    • CyberBob adatlap-képe Admin
      CyberBob [ 1504607 ] [fiú] [Alapító] 2016-07-22
      2
      0

      Az, hogy melyik kedves olvasó hogy értelmezi, vagy veszi komolyan az itt leírt sorokat, az az Ő saját dolga. Egyetlen szóval nincs megemlítve a fent publikált irományban a SNES platformra megjelent Metroid játék, továbbá össze sincs hasonlítva az ugyancsak SNES platformra megjelent Outlander játékkal. Az irományban látható illusztrációk jelenlétének egynél több oka is lehet.
      Továbbá nem egyetlen egy embernek készült ez az iromány. A cikk író, jelen esetben én leírhatja a saját tapasztalatait, illetve véleményét a játékról/játékokról, a játék megvásárlásának és kipróbálásának körülményeiről, mert ha nem tehetné, akkor nem beszélhetnénk szólásszabadságról. És a szólásszabadság a kommentelőkre is ugyanúgy vonatkozik, hiszen más kedves olvasónk meg azt tarthatja felháborítónak, hogy ritka szar játéknak nevezted az Outlander-t. Félreértés ne essék, engem egyáltalán nem zavar, minek hívod.
      Ezúton is hálásan köszönjük, hogy elolvastad a cikkünket és regisztráltál a Futu-Retro-ra, hogy megoszthasd velünk gondolataidat.
      A legjobbakat kívánjuk Neked.
      További szép napot.

Be kell jelentkezni a honlapra egy hozzászólás beküldéséhez.