GameBoy Classic – Egy rajongó szemével.

fő590

Konzolda rovatunk mai bemutatójában a 19 évet megélt GameBoy Classic –omnak szeretnék emléket állítani azzal, hogy történetét egy emlékdarabkákból összeillesztett irományon keresztül megosztom veletek, tehát ne várjatok tőlem díjnyertes Grimm-mesét. Továbbá a sztori mellett természetesen szót fogok ejteni minden olyan témáról, amely az eredeti, hamisítatlan Nintendo csodamasinájának e típusát bármilyen módon érintheti. Készen álltok? Na akkor időutazásra fel!

gb2

Bár nem a fluxuskondenzátort találtam fel, de ahogyan Dr. Brown tudatába belevésődött az a WC -ről leszambázós eset, úgy én sem bírom és nem is akarnám elfelejteni azt az utat, ami végül ennek a kézikonzolnak a megvételéhez vezetett. Történetem a vasárnap délutánonként futó “Walt Disney bemutatja” családi TV műsor kezdeti időszakára vezethető vissza, de azidőtájt volt műsoron a PC ábécé, meg az este 20:10 –kor kezdődő Játék Határok Nélkül, Eurovíziós vetélkedő is (melyben szinte végig elsők voltunk és Gundel Takács Gábor eszement kommentárjain szakadtam a röhögéstől). Viszont amit jelen cikkem középpontjába állítok, az a szintén akkoriban sugárzott, Dévényi Tibor vezette Elektor Kalandor című (1990 és 1993 december 21. -e között kirobbanó sikernek örvendő) játékos vetélkedő. Igaz, csak egy 16:50 -től 16:55 -ig tartó szösszenetről beszélünk, ám az nekem éppen elég volt ahhoz, hogy magába szippantson a kis országunkban megállíthatatlanul elterjedő “Nintendo őrület”. Nos, lényeg a lényeg, ebben a vetélkedőben a NES (Nintendo Entertainment System) asztali konzolra megjelent Super Mario Bros -szal játszhattak (3 perces időlimittel) nyomógombos telefonjukon keresztül a sikeres betelefonáló családok és nem is akár miért: A fődíj egy SNES (Super Nintendo Entertainment System) meg egy Miami -ba szóló utazás volt. Ha a játékos tárcsázós készülékkel rendelkezett az otthonában, oda természetesen kigurult a TV stáb és a műsor idejére nyomógombos készüléket biztosítottak.

gb3

Bezony, azokban az ősidőkben, az igencsak borsos ára révén mind a SNES, mind pedig a NES gépek fogalma legfeljebb a gamerek legdurvább vágyálmaiban létezhetett, aki pedig volt olyan szerencsés, hogy szert tett e csillagászati összegekbe kerülő csodamasinák egyikére, annak még mindig 9-12 ezer forintjába fájt egy-egy stuff megvétele (1990 környékén 10.000 Forint valamicskével többet ért mint most). Kölcsönzési lehetőséget általában biztosítottak egyes elektronikai szaküzletek körülbelül napi 500 Ft –os áron de akkoriban nem órákba, hanem napokba tellt egyetlen játék végigtolása. A leggazdaságosabb megoldás a szegényebbek számára csak később született meg, mikoron feketé…izé titokban nyíltak játékbarlangok/játékklubok, ahol baráti napidíj fejében SNES -eken, NES –eken, Mega Drive –okon nyomathattuk felváltva nagy kedvenceinket.

gb4

Visszakanyarodva a sztorimhoz, az Elektor Kalandor kezdetén még nem igazán ismertem a különböző konzolokat (a C64 és az AMIGA 500 világában lubickoltam), igazából nem is foglalkoztam velük korábban, meg honnan lettek volna információim róluk, de a NES -es piros gatyás vízvezeték szerelő rögtön magával ragadott. Aztán történt egyszer, hogy az utca túloldalán lakó Béla haverom fejvesztve rohant át elújságolni a nagy hírt, miszerint NES –t kapott szülinapjára és hozzá a Mission: Impossible TV sorozat játékadaptációját. Legalább két hétig minden álló nap ott lógtam nála! Unásig játszottunk azzal a felülnézetes lövöldével, a pályák térképei már-már kívülről fújtam, mégsem csillapodott a konzol utáni éhségem! Totálisan rákattanva lassan elhatározásra jutottam egy saját NES beszerzését illetően.

bionic590

Úgy 1 órával a soron következő vetélkedő előtt, nagy unatkozások közepette került kezem ügyébe a nagyszüleimnek időszakosan járó külföldi METRO prospektus legfrissebb darabja, melyben körülbelül 7100 Ft-nyi schilling-ért reklámozták akciósan leendő kedvenc kézi konzolomat. A következő oldalon pedig ott virított a nevezetes ok, ami a NES –t egy csapásra kiverte a fejemből és kiváltotta belőlem a “Minden áron meg akarom szerezni!” életérzést: a Super Mario Land széria első felvonásának bazi nagy reklámja. Erről a varázslatos oldalról sajnos képpel nem szolgálhatok, pedig emlékeim szerint még 2011 környékén belefutottam egyszer, ugyanis anno eltettem az “életem legfontosabb dokumentumait” tartalmazó paksamétámba, csak azóta változtak az idők és a paksaméta valószínűleg a padlásra felpakolt gyerekkori holmik közé keveredett. Viszont nincs veszve minden, a mamám METRO-kártyáját még mindig itt őrzöm az íróasztalom legalsó fiókjában:

bionic590
A Super Mario Land reklám bűvölésekor tudatosult bennem az is, hogy ha egy ilyen apró kézi konzolnak nevezett kütyün játszhatok kedvenc videojáték karakteremmel, úgy a TV készülék használatáért sem kéne nap, mint nap harcba bocsátkoznom. Ennek fényében nem volt kérdéses, miként döntöttem!
Attól a pillanattól kezdve részemről teljesen megváltozott minden és hát az egész család kinevetett a “lehetetlen küldetésem” felvázoltakor, miszerint vagy így, vagy úgy, de összespórolom azt a nyavalyás 7100 Ft -ot! Nem érdekelt, mit gondolnak, a hitetlenkedésük nem befolyásolhatta eltökéltségemet! Náluk jobban bosszantott, hogy kis hazánkban még használt GameBoy –t sem kaphattam ilyen áron, újat meg pláne nem! A méregdrága 576 Kbyte boltjaiban például 9999 Ft -ért osztogatták (egyszer betértem hozzájuk kipróbálni a kiállított példányt, de a display áramtalanítva volt és a kedves társaság a kérésemre se üzemelte be). Ennek értelmében a havonta egyszer Bécsbe utazó nagyszüleim segítségére szorultam, pedig Őket ki akartam hagyni a buliból.

gb5
Elkezdődött legeslegeslegelső pénzmegtakarítós korszakom, mely mellé agyforraló türelmetlenség, kétségbeesés, izgalom és a kínok kínjának egy számomra ismeretlen formája is társult. Bizony, nem csak az fájt, hogy a nemes ügy érdekében a GameBoy pótlékokat (Donkey Kong kvarcjáték, Tetris, Game Child…stb), illetve a Kandi Lapok által idehaza forgalmazott képregények nagyját, a PECSA piacról beszerzett Star Wars figurákat és megannyi, hozzám oly közel álló cuccot pénzzé kellett tennem (az éjkék BMX bringámat és a Commodore 64-et nem volt szívem eladni), de a pénzmag gyarapodásával érkező baromi erős kísértésnek is ellen kellett állnom. Mondjuk szegény emberek lévén a nélkülözés fogalmával aktívan szembesültem, mégis a heti 1 játéktermi flipperezésről, 2db TURBO rágó elmajszolásáról, meg a havi 2db VHS kazi kikölcsönzéséről való lemondás komoly elvonási tüneteket vont maga után kiváltképp, mert a legközelebbi kölcsönzőt a suli hátsó bejáratával szemben húzták fel hónapokkal azelőtt. Úgy éreztem, az egész világ ellenem fordult!

gb6

Számításaim szerint 2 év és 1 hónapnyi masszív spórolás szükségeltetett az álmom megvalósításához, ám 3 hónappal a határidő lejárta előtt csoda történt! A METRO –ban 6500 Ft –ra akciózták le az alapgépet tartalmazó kiszerelést (Basic Pack), mely mellé nem járt a grátisz Tetris. Nekem sem kellett több! Ez egy akkora Instant Get deal volt, hogy minden összekapart 1-1 forintommal, továbbá a születésnapra, névnapra, karácsonyra, húsvétra …stb vagyonommal a kezemben odaálltam a nagyszüleim elé kinyögni végre a “varázsmondatot”: „Ha legközelebb Bécsbe utaztok, akkor légyszilégyszilégyszi hozzatok nekem egy GameBoy -t.” Nos, gondolhatjátok milyen merev tekintettel vették tudomásul a sikerrel zárult tervemet. Természetesen próbáltak olyan sablon indokokkal lebeszélni vételi szándékomról, hogy:
1.Ne ilyen hülye játékra költsek ennyi pénzt, gondoljak a jövőmre… blablabla
2.Vegyek rajta inkább norvégmintás pulcsikat télire… blablabla
3.Rakjam be kamatozni a takarékba… blablabla
4.Ha már ennyi pénzem van, akkor vegyek egy új bicajt… blablabla

Hiába erőlködtek, a döntésemtől nem tántoríthattak el. Beletörődésük után, mamám lefoglalta magának és barátnőjének az 1 héttel később induló (azidőtájt még újdonságnak számító) bécsi kirándulóbusz járatra a jegyeket. Ez a busz a délutáni városnézés előtt még a Simmering Haide lejárónál menetrendszerint letért a sztrádáról a METRO -nak is otthont adó HUMA áruházhoz (ma már Spar van a METRO helyén).

gb6


Oldalak: 1 2 3 4


5 hozzászólás

Minden hozzászólás 1 COIN -t ér. Gyűjtsd a COIN -okat, mert többek közt a nyereményjátékokban való részvételhez is szükséged lehet rájuk!

Be kell jelentkezni a honlapra egy hozzászólás beküldéséhez.