Aliens – Thanatos Encounter [GB Color TESZT]

Fegyverarzenálunk:

– M250 típusú, 10 mmx28-as hüvely nélküli lövedéket használó M56 Smartgun: közepes lőváltás, hatékonysága nagy, ám a lövedék sebessége lassú.
– M41A 10 mm-es, impulzus-működtetésű, léghűtéses automata támadó karabély (Pulse Rifle): gyenge tűzerő, gyors lövésváltás
– M4A3 csúszószánas, markolattáras, 9 mm-es automata pisztoly: Kicsi a sebzése, de végtelen lőszer jár hozzá.
– M240A1 közelharcra tervezett, könnyű, karabély-formátumú lángszóró hamvasztó (lángszóró): Az egyik legerősebb pusztítást végző fegyver, különösen közelharcban és elzárt területek megtisztításánál kiváló. Előnye, hogy miután az ellenfél kitért a ható sugarából, teste még akkor is lángol. Hátránya a pillanatok alatt kifogyó nafta.
– Ithaca Model 37 kézi csőretöltésű, “pump-action” rendszerű, négylövetű shotgun: lassú lőváltás, de a dögök többségét 1-2 jól irányzott lövéssel szétkapja.
– M-92 Grenade launcher: Igen lassú, ám nagyobb területet érintő, csinos detonáció közepette pusztít. Sajnos az eredeti 4 féle lőszerből (hagyományos gránát, mozgásérzékelő gránát, bénító lövedék, pókakna) csak a hagyományos gránáttal rendelkezik.

(A mezei gránát kispórolása szerintem egy nagy kihagyott ziccer. Sokat  dobott volna a hangulaton… Oda se neki!).

Külön felhívnám a figyelmet a program ide vonatkozó morbid szépségeire. Az egyik ilyen a különböző csúzlikhoz rendelt, nem akármilyen “halál-animációk”. Komolyabb platformon ezt észre sem venném, de GameBoy –on erre nem számítottam. Csak úgy guvadtak a szemeim a gyönyörtől.
Másik, szintén morbid, ám a filmekből vett húzás, hogy a karakterünk túlzott megsebesítése nem jár pacskerfeldobással. A lények büntiből elhurcolják ugyanazon szint egy fészekébe begubózni. Ilyenkor automatikusan felajánlanak nekünk egyet a ”raktáron lévő” négy tengerészgyalogosból. Velük ugyanonnan folytathatjuk a küldetést, vagy akár a gazdatestnek elhurcolt társunkat is megpróbálhatjuk megmenteni még a facehugger –el összeborulós smaci előtt. Erre a “mentőakcióra” 200 másodperc áll rendelkezésünkre. Ha az idő leteltével társunk még mindig a fészek rabja, akkor neki befellegzett, nem játszhatunk a karakterével többé. Az elhalálozási faktor azonban nem tragikus. A jóságos alkotók a kihívást a Thanatos -on, szintenként 5-10 darab, az egészségünket feljavító lila keresztes elsősegélycsomagokkal csökkentették. Egyetlen bibijük az öngyógyítás közbeni belassulás (Hű de baromi jó anyag!), de egyszer sem futott át az agyamon a konzol falhoz vágásának gondolata.
Aliensthanatosteszt30

Ennyi változatos felhozatal után meg sem lepődtem a remekbe szabott audió részlegen. A játékmenet minden percét aláfestő sejtelmes zenekíséretet ugyan nem Jerry Goldsmith vagy James Horner komponálta és önálló fimzeneként sem állná meg a helyét, mint az 1999 –es Alien vs. Predator muzsikája (amit CD formájában mellékeltek is a játékhoz), de pont úgy jó, ahogy van.
Sötét, vontatott, taktusok fogadnak mikor a dögök fészekében, smartgun –t szorongatva (lábujjhegyen, zokniban, nesztelenül) túlélők után kutatunk, majd ahogy egyik pillanatról a másikra heves tűzharcokban keveredünk, pörgős, ütemek váltják fel azokat, fokozva a kemény akciót. Az egyeseknek már a fülsértő kategóriába sorolható, 8 -bites hangkavalkádhoz meglepően hamar hozzá lehet szokni, nem úgy ,mint a hangeffektekhez. Inkább viccesen gagyinak titulálhatóak, mint mesteri alkotásnak. Például a lépések effektjei nagyon ütnek, de a fegyvereké csak alulról  súrolják az átlagot.  A gombelemmel működő, régi „pittyegős” kvarcjátékomnak, vagy a tavasszal párzó macskák kornyikálásnak is kellemesebb orgánuma van.
Nekem még menet közben az olyan típusú csípős beszólások hiányoztak, mint amiket Ellen Ripley eregetett az 1996 -os Alien Trilogy –ban. Jó-jó, tudom, hogy a GameBoy nem képes ilyesmire…
További lélegzetelállító extra az ellenségünk kasztjainak felvonultatása. A régről ismert egyedek repertoárján kívül ott loholnak a nyakunkban újabb, hibrid fajok (Mily meglepő újítás!).
Tehát puszilkodhatunk a tojásokból előugró arctámadó dögök széles választékával, frászt kaphatunk a “John Hurt efektus” főszereplőjétől, azaz a mellkasokból kikukucskáló cukorfalattól, és menekülhetünk az XXS-től az XXL –es méretig előforduló, különböző színekben pompázó, kifejlett xenomorph -ok hordái, meg “fiatal királynők” elől. A játék elején támadásuk kimerül annyiban, hogy bugyután nekünk fut mind, aztán a “munkaadójuk lakosztályához” közeledvén, az okosabb, gusztustalanabb (sav és a lángcsóvákat köpő) rokonság zavarja meg a feszült figyelemmel kísért, óvatos lépteinket.
Aliensthanatosteszt31

A fő feladatot azonban nem 100% -ban a túlélésért vívott harcok képezik.  Minimálisan (Durván 1% -ában!) a felfedezésre is koncentrálhatunk, mert kizárólag ily módon találhatóak meg a hasznos információkkal rendelkező túlélők, az egyre erősebb fegyverek, lőszerutánpótlás és a biztonsági zónák kapuit megnyitó belépőkártyák.
Például az egyik emeleten a megmaradt tudósok informálnak egy vadi új, kísérleti stádiumban lévő fegyverről, ami azért nem elhanyagolható, mert később majd csakis azzal iktatható ki a most következő főgenya.
Aliensthanatosteszt32

A utolsó pálya le sem tagadhatná az  Alien filmek  fináléjából  táplálkozását: megannyi kisebb összecsapás és boss-harc egyedüli túlélőjeként, menekülés közben összespanolhatunk a központi fészekben tanyázó királynővel, búcsúzóul ízesen alkalmazva rajta a gyilkolás eszközeit. Mozgásra képtelen testével nyomunkba eredni nem tud (olyan gigantikus, elhízott potrohhal én sem ficánkolnék), egyedüli fegyvere a savköpdösés, valamint az őt minden oldalról védelmező, meghatározott időközönként újratermelő Xeno-security kirendelt testőrségére támaszkodik. Többszöri wellness-savzuhanyban töltött fegyverpróbálgatás rávezetett, hogy a lángszórót és a smartgun -t vessem be felváltva ellene. Ezek zabálják le legjobban az erejét. Őnagyseggének megpörzsöléséhez nem elég a tetemes tűzerő, gyors reflex is kell. A 3 támadó mód közül egyikre se támaszkodjunk.
Aliensthanatosteszt33

Kiiktatásával megkapjuk a fődíjat, az önmegsemmisítő rendszer aktiválását. Tehát 2 perc, 40 másodperc alatt ha egyben leérnünk a dokkokba, a parkolófiútól kikérjük az UD-4L -esünket, úgy megnézhetjük az 1 képbe belesűrített  hajó pusztulását. Wowwww!
Aliensthanatosteszt34

Ez az ismét lenyúzott Alien bőr több örömet tudott okozni, mint DS -t meghódító Infestation. Olyan hangulata nincs, mint az Aliens vs. Predator 2 FPS -nek (amiben a sötétség, a ránk vadászó szörnyek nem bénán “megijesztettek” minket… hanem félelemben, rettegésben tartottak), de az oldalnézetes testvérei előtt egy jó orrhosszal vezet. Képes megtenni azt, amit rengeteg játék nem: fenntartja az érdeklődést, az energiát az első perctől egészen a legeslegvégéig, és a befejezés után nem vágyunk többre.
Itt nincs tökölős fedezékesdi, nincs sötétben vakoskodás, osonás, nincs semmi hasonló. Csak Te vagy meg a baromi sok, kegyelmet nem ismerő, nyáladzó idegen, akik az apró átlátszó kazetta áramköreiben meglapulva arra várnak, hogy ismét helyezd már bele őket abba a handheldembe és ily módon életre kelve megint keserű végzetedbe hajszolhassanak.
Ha nem darálod be őket, nincs esélyed!

Aliensthanatosteszt35Bár több szempontból is le lettem nyűgözve, azért nem én lennék, ha nem említenék meg területeket, melyeken a Thanatos Encounter küszködik egy-két problémával. Természetesen közel sem akkorákkal, mint az utóbbi évek nagyszabású(nak tűnő), több sebből vérző Alien vonatkozású “bohóckodásai”.
Az egyes szinteket nem éreztem elég interaktívnak, hosszúnak, kuszának annál inkább. Folyton elvesztettem a fonalat, a tennivalók terén.
A se nem fajsúlyos, se nem fontos sztorinak látványon kívül nem sok köze van a filmek forgatókönyvéhez, ám ez elnézhető, mert itt a lényeg magán a játékmeneten van. Az eleget hozzátesz az élményhez, leszámítva, hogy űrhideg paranoid és bénító rémülettel teli perceket nem kapunk. Mit is várnánk egy exkluzív GameBoy címtől? Helyette az egészet akció orientált mederbe próbálták terelni kisebb-nagyobb sikerrel. Azért fogalmazok így, mert egyrészt frankón mozgalmas aprításban részesülhettem, melyhez jó reflexek, türelem és taktikázgatás szükségeltetik, másrészt az ellenfelek veszettül szívósak. Némelyiket irreális mennyiségű golyóval kellett megetetnem ahhoz, hogy méltóztasson padlót fogni.
További negatívumnak betudható lényeink alacsony intelligenciaszintje. Néha idétlenül sündörögnek fel s alá, ügyetlenül vergődve a falak mentén (mint amikor az eb morfondírozik azon: “Hmm, maradt megjelölendő terület?”), elakadnak a termek bejáratainál.
Ott kullognak még hátul az értékelhetetlen hangeffektek, a szívemhez oly közel álló, a tömegoszlatást hatékonyan elősegítő gránát hiánya, és a túlságosan szegényes listája a felvehető, hasznos bisz-baszoknak. Ez utóbbit inkább visszaszívom, mert nem a hajó raktárkészletének kipucolása miatt vagyunk jelen.
A felsorolt megbocsájtható buktatók ellenére a játék végén mégsem úgy vettem ki a kazit a GameBoy -ból, hogy többet ne akarjam visszatenni.


Oldalak: 1 2 3 4 5 6

Értékeld a játékot

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat, átlag: 5,00 / 5)
Loading...

Szólj hozzá Te is

Minden hozzászólás 1 COIN -t ér. Gyűjtsd a COIN -okat, mert többek közt a nyereményjátékokban való részvételhez is szükséged lehet rájuk!

Be kell jelentkezni a honlapra egy hozzászólás beküldéséhez.